|
Ezek az írások fontosak, ismeretbővítésre alkalmasak. Ha nem fogadjuk el, ismereteinkből hiányozni fognak és mindenképpen kárt fogunk szenvedni!
Egy kis tudomány! Honnan jönnek az enzimek, hogyan készülnek?
Az enzimek DNS struktúránk másolatai!
Az enzimtermelés olyan, mintha lenne egy bélyegzőnk, rajta a nevünkkel és a címünkkel.
A bélyegző és egy bélyegzőpárna segítségével korlátlan számú másolatot készíthetünk, amíg a tinta ki nem fogy.
Ugyanez a helyzet az enzimekkel is!
A gének átíródnak az mRNS-é és kialakítják az enzimeket korlátlan mennyiségben mindaddig, amíg táplálkozásunkkal megteremthetjük ennek alapfeltételeit.
Sajnos, a paraziták és a mikrobák is kialakítják az enzimeket, amíg a cukorban található szénnel táplálékot biztosítunk a számukra. A legtöbb emberi betegség abból adódik, hogy túl sok szénnel tápláljuk a gombákat, lehetővé téve a gombaenzimek számára, hogy felülbélyegezzék enzimjeinket, vagyis saját fehérjéikkel helyettesítsék azokat.
A legtöbb kezdetleges létforma rendelkezik cukor/fehérje kombinációt, azaz kitint tartalmazó sejtfalakkal, míg a legtöbb emberi sejtfal foszfátokat és (zsírként lebomló) lipideket tartalmaz.
A sejtfalban lévő lipidek kitinre való cserélődése rákhoz, valamint különböző autoimmun és degeneratív betegségekhez vezet.
Az emberi sejtek korábbi kitin sejtfalakkal rendelkező létformákból alakultak ki. Ebből adódóan az emberi sejtek alvó kitinformáló géneket is tartalmaznak, mivel testünk bizonyos részei, például a vastagbél, a körmök és a körömre növő bőr kitinből vannak. Ha szervezetünkön belül bármely sejt rendelkezik aktív kitinformáló génekkel, a bennük található paraziták, olyan kitin-növekedési hormonokat termelhetnek, megnövekedett kitintermelést eredményezve, melynek során furcsa, szokatlan tulajdonságokkal rendelkező sejtek jönnek létre.
A rákos sejtek minden egyes új sejtgenerációval egyre több kitinformáló gént termelnek, egyre súlyosabb változásokat idézve elő, ami magyarázatot ad a rák terjedésére.
Az emberi és a parazita sejtek közös eredete megmagyarázza, hogy a replikációs (gének megkettőződése) folyamat során végbemenő fertőzés sejtfal-elkorcsosulást okoz. Ezek a gének nem hibásak. Normálisan reagálnak az enzimekre és hormonokra, azonban a mikrobás növekedési hormon által küldött üzenet megegyezik az emberi sejt által küldött üzenettel.
Mind az enzimek, mind a sejtek környezete a sejtek genetikai felépítésének megfelelően jönnek létre.
A gének olyan gyárhoz hasonlatosak, ahol ezer és ezer különféle termék készül. A futószalag akkor indul be, amikor a sejt igényeinek megfelelően újabb enzimeket rendel. Örökletes enzimtermelő kapacitásunktól függ, hogy sejtjeink hányféle enzimet képesek termelni.
A szabályozó gének érzékelik a sejtkörnyezetet, aktiválják vagy beindítják a szükséges géneket, és funkcionális produktumokat küldenek a sejt szolgálatára, a sejt környezetének megfelelően.
Ez igazolja azt, hogy a vércsoportunk szerint más és más táplálékot örököltünk, éppen ezért a test-saját enzimkészletünk is az örökség tárgyát képezi. Tehát, csak azt az élelmiszert tudja szervezetünk feldolgozni és hasznosítani, amelyikhez van eszköze, mint enzim. A szervezetünk csak ebben az esetben jut táplálékhoz, különben nem!
Éppúgy, ahogy a gyárban is szükség van nyersanyagokra, valamint eszközökre, hogy egyes alkatrészek a futószalagon maradjanak, mások pedig tovább haladjanak, az enzim-összeszerelő műhelyben is szükség van a táplálékból nyert nyersanyagokra, és szerszámokra, az atomok egy helyben tartására vagy továbbítására.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
