Ha 120-140 �vig akarunk �lni:

Gyakori k�rd�sek: „�s 1000 �vvel ezel�tt mit csin�ltak az emberek, amikor nem is voltak m�tr�gy�k, pedig sokan �ltek hossz� �letet. Mit gondolsz az egyiptomiakr�l, indiaiakr�l, k�naiakr�l?”

�k hatalmas foly�k ment�n �ltek: N�lus, Gangesz, S�rga foly�, amelyek �vente meg�radtak, �s mindent el�rasztottak. Ilyenkor az t�rt�nt, hogy a v�z iszapot, �s hegyi homokot hozott ezerm�rf�ldnyi t�vols�gra. Az emberek im�dkoztak minden istenhez, �s k�sz�nt�k az �rad�st. Mi az�rt im�dkozunk, hogy ne legyen �rad�s. Pedig az �rad�s gazdag�tja a talajt term�keny iszappal �s �sv�nyokkal, ezzel gazdag�tja a learatott term�st is.

N�h�ny �sv�ny bemutat�sa:

A kalciumhi�ny az oka megk�zel�t�leg 147 k�l�nb�z� betegs�gnek.

Bell’s Palsy: amikor az arc egyik fele eltorzul. Ez m�g nem b�nul�s, csak az arcideg par�zise. A kalcium hi�nya okozza.

Fog�gy- �s �nygyullad�s: kalciumhi�ny okozza.

�z�letgyullad�s probl�m�ja: Az �z�letgyullad�st 85%-ban az �z�let csontv�geinek ritkul�sa okozza.

Magas v�rnyom�s: Az els�, amit javasol az orvos: cs�kkenteni a s�t az �trend�nkben. Ezt mindenki tudja, mert r�g�ta sulykolj�k bel�nk.

Amit viszont a gazda tesz a takarm�nyba az s�. Egyetlen gazda sem lesz versenyk�pes, ha nem ad s�t a j�sz�gnak.

A kutat�: kialak�tott egy 5000 f�s k�s�rleti csoportot, akik magas v�rnyom�sban szenvedtek, �s naponta dupla adag kalciumot adott nekik. N�h�ny h�t m�lva abbahagyta a k�s�rletet, mert az alanyok 65%- �n�l rendbej�tt a v�rnyom�s, csak a megdupl�zott kalciumadagt�l.

Izomg�rcs:

�jszaka fel�bred, �s nem tudja megmozd�tani a l�b�t. Mindannyian tapasztaltuk ezt. Ez �ltal�ban a kalciumhi�ny jele.

A posztmenstru�ci�s szindr�ma: lelki-fizikai �llapot a megdupl�zott kalciumadag hat�s�ra megsz�nt.

A der�kf�j�s:

A der�kf�j�s a csigolya csontritkul�sa, f�ggetlen�l att�l, hogy van probl�ma a porckoronggal, vagy nincs. Ha a porckorongnak nincs mibe kapaszkodnia, a csigolya elv�konyodik, elpusztul, k�l�n�sen, ha m�g r�zhi�ny is jelen van.

A cukorbetegs�g:

Az Egyes�lt �llamokban ez a harmadik leghal�losabb betegs�g. Olyan sz�v�dm�nyekkel, mell�khat�sokkal j�r egy�tt, mint a vaks�g, veseel�gtelens�g, k�l�nb�z� fok� sz�v- �s �rprobl�m�k.

1957-ben az �llatorvosok megtudt�k, hogy a cukorbetegs�g megel�zhet� �s gy�gy�that� �sv�nyok seg�ts�g�vel. Ez hivatalosan megjelent abban a szaklapban, amely a nemzeti orvostudom�nyi int�zm�nyeket k�pviselte: „a cukorbetegs�g megel�zhet� �s gy�gy�that� kr�m �s van�dium seg�ts�g�vel”.

Csak a van�dium m�r mag�ban is k�pes helyettes�teni az inzulint a feln�tt cukorbetegekn�l, jelentette ki a Vancouveri Orvosi Egyetem �s British Columbia-i Egyetem Orvostudom�nyi Int�zete. Term�szetesen nem tudj�k az inzulin adagol�s�t azonnal megsz�ntetni. Sokuknak ehhez 4-6 h�napra van sz�ks�g�k, vagyis ez egy fokozatos folyamat, mialatt �lland�an megfelel� mennyis�g� kr�mot �s van�diumot kell szedni.

1. t�pus: f�m form�j� �sv�nyok: Ezeket �ltal�ban k�vekb�l nyerik. Felsz�v�d�suk 8-12%. Ha el�rj�k a 40 �ves kort, a   felsz�v�d�suk  3-5%-ra cs�kken.

A kalcium-lakt�t nem megfelel�.

2. A kolloid �sv�nyok 98%-ig felsz�v�dnak.

A kolloid �sv�nyok csak folyad�k form�ban l�teznek, �s csak nagyon apr� r�szecsk�kben, 7000-szer kisebb a v�r�sv�rsejtn�l. Minden r�szecske negat�v t�lt�st hordoz, a v�konyb�l fala pedig pozit�vat, elektrom�gneses mez� keletkezik, amely a b�lfal fel� koncentr�lja a f�mr�szecsk�ket. Mindez egy�ttv�ve 98%-os felsz�v�d�st eredm�nyez.

A n�v�nyek nagyon �rdekes szerepet j�tszanak a kolloid-�sv�nyok keletkez�s�ben.