Kedves Olvas�!

Szeretn�m figyelm�t felh�vni a tej, �s tejterm�kek fogyaszt�s�t k�vet� rizik�faktorok t�nyez�ire, k�l�n�sen a gyerekek tejjel val� ell�t�s�ra, �gy az „Iskolatej” fogyaszt�s�ra!

Dr. Robert M. Kradjian, orvos

Ki ne hallotta volna nap, mint nap, hogy "a tej eg�szs�ges" vagy "t�panyagokban gazdag", "a gyermekek sz�m�ra fontos" stb... Sajnos az al�bbiak szerint pont az ellenkez�je az igaz.
K�rem, ford�tson egy kis id�t erre a cikkre. Mindig az v�ltja ki a legnagyobb megd�bben�st �s k�telyt, amit nem a t�bbs�g hangoztat vagy csin�l. Az al�bbi t�nyek nagyon befeket�tik a tejet. Ha a fenti rekl�m- sz�vegek igazak voln�nak a tejr�l, akkor k�nny� lenne igazolni a val�dis�gukat. Vegy�k csak sorra ezeket a vizsg�lati eredm�nyeket!

Ha a tej �s tejterm�kek val�ban eg�szs�gesek, akkor min�l rend-szeresebben fogyasztva bel�l�k, az eg�szs�g ann�l kicsattan�bb� kellene, hogy v�ljon. De a felm�r�sek hidegzuhanyk�nt hatnak �s ennek az ellenkez�j�t mutatj�k.

Dr. Robert M. Kradjian orvos a honlapj�n kifejti hogy a szakirodalom p�ld�ul 1988 �s 1993 k�z�tt 2700 tanulm�nyban foglalkozott a tejjel a "gy�gy�szat" c�msz� alatt. Ebbõl õ szem�lyesen k�zel 500-at vizsg�lt meg. Ezt �rta:

"Hogyan foglalhatn�m �ssze ezeket a cikkeket? M�g a borzalmas minõs�t�sn�l is rosszabbak egy picivel. Elõsz�r is, egy szerzõ sem besz�lt a teh�ntejrõl mint egy mell�khat�s n�lk�li kiv�l� �telrõl �s mint 'teljes �rt�kû �tel'-rõl, mint ahogy azt az ipar elhitette vel�nk. A kiadott riportok fõ f�kusz�ban ezek voltak: b�lg�rcs, b�lfertõz�s, belsõ v�rz�s, v�rszeg�nys�g, allergi�s reakci�k csecsemõkn�l �s gyerekekn�l, valamint fertõz�sek mint p�ld�ul salmonella. M�g balj�slat�bb a szarvasmarha feh�rv�rûs�g v�rus�t�l val� f�lelem, vagy a BIV (bovine immunodeficency virus) nevû szarvasmarha AIDS-szerû virus�t�l, valamint a gyermek cukorbetegs�g elõid�z�s�vel val� kapcsolat�t�l. A tejben levõ v�rrel �s feh�r (genny) sejtekkel, valamint a benne levõ k�miai anyagok, permetek eg�sz sor�val is foglalkoztak. Gyermekekn�l ezek a probl�m�k mer�ltek fel: allergia, f�l- �s mandula fertõz�s, �gybavizel�s, az asztma s�lyosbod�sa, b�lv�rz�s, g�rcs�k, �s 1-es t�pus� cukorbetegs�g. A felnõttekn�l a probl�m�k ink�bb a sz�vb�ntalmak �s �z�leti gyullad�s, allergi�k, homlok�reg gyullad�s, �s a sokkal komolyabb feh�rv�rûs�g, meg a lymphoma-ban �s r�kban val� k�zremûk�d�se."

Finnorsz�g vezet az egy fõre esõ tejfogyaszt�sban �s ott a legnagyobb ar�ny� az inzulin f�ggõ cukorbetegek sz�ma is. (forr�s: New England Journal of Medicine - 1992. j�lius 30.)
Finn, olasz, amerikai, jap�n, k�nai tud�sok kimutatt�k hogy a teh�ntejben levõ feh�rj�k a szervezetet antitestek k�pz�s�re serkentik, amik a hasny�lmirigy inzulin-termelõ b�ta sejtjeit t�ved�sbõl megt�madj�k �s lerombolj�k, mert azok nagyon hasonl�tanak bizonyos tej feh�rj�kre. Ezek a b�ta sejtek termelik az inzulint. Min�l fiatalabb korban �ri a testet ez a hat�s, ann�l maradand�bb az elv�ltoz�s �s ann�l nagyobb az es�lye az 1-es t�pus� cukorbetegs�g kialakul�s�nak azokn�l, akik genetikailag gyeng�bbek. 

Tejben sok a kalcium = erõs csontok?

Ez a t�vhit a legerõsebb. Sajnos nem igaz! A tapasztalatok pontosan az ellenkezõj�t mutatj�k.
Csak �sszehasonl�t�sul az emberi tejben van a legkevesebb feh�rje �s 4-szer kevesebb kalcium van, mint a teh�ntejben, azaz a csecsem�knek csak ennyi kell.
Az angliai dr. Hegsted kimutat�sa szerint azokban az orsz�gokban messze nagyobb ar�ny� a csontritkul�sos esetek sz�ma ahol igen jelentõs a tejterm�kek fogyaszt�sa.                                                  

Ha valaki ezt genetikai okokra fogva eltussoln�, akkor az orsz�gokon bel�li, vagy ugyanazon n�pcsoportok m�s-m�s orsz�gb�l sz�rmaz� eredm�nyei is ezt t�masztott�k al� (pl k�nai - hong kongi adatok stb).

2.

Egy 1994-es ausztr�l felm�r�s szerint a tejterm�keket rendszeresen fogyaszt� idõsek k�r�ben kb k�tszer annyian szenvedtek medence csontt�r�st, mint akik nem fogyasztottak tejterm�keket. Egy m�g jelentõsebb Harvard tanulm�ny 12 �ven �t 77'761 nõt vizsg�lt meg: azokn�l akik napi 3-szor ittak tejet nagyobb ar�ny� volt a csontritkul�s �s t�bb csontt�r�st is szenvedtek.

Az okok kettõs eredetûek. A tejben levõ kalcium a szervezet sz�m�ra egyr�szt hasznos�thatatlan k�rnyezetben van. M�sr�szt az �llati eredetû felesleges feh�rje-mennyis�g megn�veli a szervezet kalcium ir�nti sz�ks�glet�t hogy semleges�tse a savas feh�rj�k lebontott r�szeit, ez�ltal felem�szti a csontokat. Egy �leten �t tart�, t�bbnyire �llati eredetû feh�rj�re (pl. tejterm�kek, h�sok) �p�lõ t�pl�lkoz�s lassan 'felfalja' a csontokat. Ezzel szemben a n�v�nyi eredetû feh�rj�re �p�tõ t�pl�lkoz�sn�l jelentõsen erõsebb lesz a csontrendszer kem�nys�ge. Azaz az elsõ �s legfontosabb �tkez�si l�p�s: visszafogni vagy megsz�ntetni az �llati eredetû feh�rj�ket tartalmaz� �telek fogyaszt�s�t, amik t�bbek k�z�tt a sz�vpanaszokat, magas v�rnyom�st okozhatnak �s hozz�j�rulhatnak a r�k keletkez�s�hez is. Teh�t az a mond�s hogy a tej hasznos mint feh�rje forr�s, �gy nem igaz. �ppen emiatt (is) k�ros.

William B. Grant, Ph.D. az Alternative Medicine Review-ban kifejti, hogy a kis zs�rtaltalm� tej (ami m�g �gy is jelentõs mennyis�gû feh�rj�t tartalmaz), is �rtalmas, mert egyr�szt a lecs�kkentett m�retû molekul�k k�nnyebben bejutnak a v�rkering�sbe, m�sr�szt pedig az ilyen tejnek negyon kev�s a B vitamin tartalma. Minden ilyen feh�rje lebont�s�n�l, a B vitamin hi�nya miatt, hozz�j�rul a homocysteine felhalmoz�d�s�hoz, ami a sz�vpanaszokhoz vezet.

Dr. Julian Whitaker orvos, aki a vil�g egyik legolvasottabb eg�szs�g�gyi h�rrovatait ("Health & Healing") szerkeszti, ezt �rta:

"...Ha azt akarod hogy erõs csontjaid legyenek, akkor ne igy�l tejet... Az a kijelent�s hogy a tej eg�szs�ges sz�modra, egy �sszehordott badars�g. M�g a gy�m�lcs�k, z�lds�gek �s a teljes õrl�sû magok dokument�ltan lecs�kkentik a sz�vroham, a magas v�rnyom�s �s a r�k es�ly�t, a sz�les k�rben hangoztatott tejterm�kek eg�szs�ges hat�sa legjobb esetben is erõsen megk�rdõjelezhetõ. Val�j�ban a tejterm�kek egy�rtelmûen �sszef�gg�sbe hozhat�k a csontritkul�ssal, sz�vpanaszokkal, elh�z�ssal, r�kkal, allergi�kkal �s a cukorbetegs�ggel.
A tejterm�kek mindennek mondhat�k, csak eg�szs�gesnek nem."

V�lad�k-termelõd�s, l�g�ti neh�zs�gek, allergia, b�lg�rcs

Dr. Norman W. Walker szerint nagyon k�nnyû felismerni a legnagyobb tejfogyaszt�kat: õk azok akik legt�bbet szenvednek a megn�vekedett ny�lkatermelõd�s miatt, pl. 'foly� orr', sok kr�kog�s, nehezebb l�gz�s.

A tej allergi�i bizonyos gyermekekn�l jelentkeznek a leghevesebben: szinusz probl�m�k, asztma s�lyosbod�sa, hasmen�s, vas hi�ny (a teh�ntej sokkal kevesebb vasat tartalmaz mint az emberi tej) okozta v�rszeg�nys�g �s erõs b�lv�rz�s, f�radts�g, viselked�s-zavarok form�j�ban. A hat �ven aluliak kr�nikus f�l fertõz�s�nek kb 40 %-�t a tej allergi�i okozz�k dr. Julian Whitaker orvos szerint.

T�dõr�k, vastagb�l-r�k, petef�szek-r�k

A tej maga nem okoz r�kot, de elõseg�ti, olyan k�rnyezet megjelen�s�t a szervezetben, ami a r�kos sejtek kialakul�s�nak kedvez. Yasuo Kagawa, jap�n biok�mikus 1978.-ban egy tanulm�nyban a k�vetkezõ megd�bbentõ adatokat k�z�lte:

M�g 1950 �s 1975 k�z�tt Jap�nban az egy fõre esõ tej �s tejterm�kek fogyaszt�sa 38%-al nõtt, addig a sz�vrohamok sz�ma 35%-al nõtt, a mellr�kos esetek sz�ma 77%-al emelkedett, a vastagb�l r�k is 77%-al nõtt, a t�dõr�kos megbeteged�sek sz�ma pedig 300%-al n�vekedett. Term�szetesen minden nem �rhat� csak a tej sz�ml�j�ra, de az adatok val�ban megd�bbentõek.

3.

1989. �prilis 15.-�n a Nemzetk�zi R�k Magazin besz�molt a Roswell Parkban 569 tejfogyaszt� �s 569 kontrol egy�n vizsg�lat�r�l. A tanulm�ny szerint k�tszeres volt a t�dõr�k, 3,1-szeres volt a petef�szek-r�k, 2,49-szeres a prosztata-r�k megjelen�s�nek az es�lye a tejfogyaszt�kn�l.

Norv�gi�ban 1422 szem�lyt vizsg�ltak 11 �s f�l �ven �t. Azok k�r�ben akik naponta 2 vagy t�bb poh�r tejet ittak 3,5 szeresen t�bb volt a nyirokszervi r�kos megbeteged�sek sz�ma, amit az okozhat hogy bizonyos �llati feh�rj�k em�szt�s�n�l antig�n (ellenanyagk�pzõ) feh�rje-t�red�kek kereszt�l jutnak a b�lrendszer ny�lka-membr�njain.

A tejcukor (lakt�z) �rz�kenys�g, allergia

Az emberi test 4-5 �ves korig termel tejcukrot lebont� enzimeket, majd erõsen besz�nteti az ilyen enzimek termel�s�t. Ki az az �peszû emlõs, aki m�g ezut�n is "szopni" akar? Az �llatvil�gban ez ismeretlen, csak az emberek fogyasztanak k�sõbb is tejet, r�ad�sul egy m�s faj�t.
A s�t�t, vagy fekete bõrû emberek rendk�v�l t�l�rz�kenyek a tejcukorra. Legkev�sb� a feh�rbõrûek �rz�kenyek, persze egy�nenk�nt k�l�nb�zõen. Feltev�sek szerint az emberis�g kb fele t�l�rz�keny a tejcukorra, akikn�l ez hasmen�st, erõs g�ztermel�st, hasi g�rcs�ket v�lthat ki.

Bakt�riumok
Ezek eg�sz garmad�ja, vesz�lyesebbn�l vesz�lyesebb fajt�i ker�lhetnek, vagy szaporod-hatnak el a tejben.

Csak n�h�ny a legt�bb bajt okoz�k k�z�l: salmonella, E. coli, staphylococcus, TBC, BLV ("bovine leukemia virus") a szarvasmarha feh�rv�rûs�g v�rusa (ez az amerikai tehenek 3/4-�ben benne van), a sejtfal n�lk�li paraTB (vagy m�sn�ven MAP "Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis") v�rus, ami a leg�jabb tanulm�nyok szerint a "gy�gy�thatatlan" (emberi) Crohn-k�r okoz�ja (az USA-ban t�megesen fertõz), stb.

A k�t legh�rhedtebb teh�nbetegs�g a BIV ("bovine immunodeficiency virus") ez a "gy�gy�thatatlan teh�n AIDS", meg a BSE ("bovine spongiform encephalopathy"), ezek terjed�s�t m�ig is vizsg�lj�k. Ez ut�bbi v�rus okozta a "kerge-k�rt".

Az egyetlen dolog ami a v�rusok �s az ember k�z�tt van az a paszt�riz�ci� (15 m�sodpercig 72 �C) . Sajnos ez nem ny�jt t�k�letes v�delmet. India az egyetlen nagy tejfogyaszt� orsz�g, ahol a Crohn-k�r ismeretlen, mert õk forralj�k a tejet. De az al�bb eml�tett IGF-I-re a forral�s sem jelent teljes v�delmet. Angli�ban a boltok polcair�l vett tejek ak�r 25%-�ban is tal�ltak paraTB v�rust szezont�l f�ggõen, Irorsz�gban 19%-�ban. Azaz a paszt�riz�ci� bizony�that�an nem ad kellõ v�delmet!

A tud�sokat rendk�v�l megd�bbentette egy kanadai, majd egy orosz riport, akik elõsz�r mutatt�k ki az emberi testben a BIV (a "szarvasmarha AIDS") ellen form�l�dott antitestecsk�ket. (A kutat�k sz�mos fertõzõ betegs�g jelenl�t�t �gy tudj�k csak kimutatni, hogy a szervezet bizonyos antitesteket hozott l�tre ellen�k, teh�t jelen vannak m�r.)
Elk�pesztõ m�g r�gondolni is, hogy ez a v�rus m�r lek�zd�tte a fajok k�z�tti l�pcsõt.

Mellr�k, prosztata-r�k

Ha eddig a tej m�g nem lett volna el�g rossz, Monsanto, a k�miai mammutc�g �s az amerikai �lelmiszer �s Gy�gyszerellenõrzõ Hivatal m�g ink�bb azz� tette, mert ez ut�bbi enged�lyezte a szintetikus rBST ("recombinant bovine somatotropin", ami m�sn�ven az rBGH, "recombinant bovine growth hormone") nevû genetikailag l�trehozott teh�n hormont, ami kb 10-25%-al megn�veli a tej termelõd�s�t. Az ezzel kezelt tehenek teje 2 - 10 szeresen t�bb IGF-I hormont ("insulin-like growth factor-I") is tartalmaz. Ez a n�veked�si hormon a sors szesz�ly�bõl teljesen megegyezik az emberi�vel. Az IGF-I ugyan nem okoz r�kot, de mint nemk�v�natos adal�kanyag kimutathat�an elõseg�ti a r�kos daganatok n�veked�s�t.

4.

A leg�jabb kutat�si eredm�nyek szerint a legnagyobb IGF-I koncentr�ci�val rendelkezõ nõkn�l 7-szeresen megn�vekszik a mellr�k es�lye, a f�rfiakn�l meg 4-szeresen a prosztata-r�k es�lye, tov�bb� megn�vekszik a vastagb�l-r�k es�lye is mert az IGF-I egy r�sze k�pes behatolni a b�lbe, ugyanis a tej kazein jelenl�te megg�tolja a teljes em�szthetõs�g�ket. A baj nem j�r egyed�l, a tehenek eg�szs�ge szint�n megviseli a kapott szintetikus hormonokat, tõgy-fertõz�st okozva. A gazd�k k�nytelenek antibiotikumokat adni a j�sz�goknak, ami szint�n beleker�l a tejbe.

Robert Cohen a k�nyv�ben neveket eml�tve, dokumentumokkal is igazolja, hogy Monsanto milyen m�rt�kben hamis�tott meg m�r�si eredm�nyeket az rBGH eg�szs�gre kifejtett hat�sair�l, f�lrevezetve sz�mos tud�st �s a nyilv�noss�got.

K�t FOX t�v�s riporter (Steve Wilson, Jane Akre) ny�lts�ga miatt elvesz�tette �ll�s�t Florid�ban, mert Monsanto nyom�s�ra a FOX tv menesztette �ll�saikb�l. A riporterek a szarvasmarha n�veked�si hormon s�t�t oldal�t tervezt�k bemutatni. E k�t riporter pert ind�tott a t�v��llom�s ellen �s meg is nyert�k azt 2000. augusztus 18.-�n. Egy �v m�lva Goldman K�rnyezetv�delmi d�jat is nyertek az�rt az erõfesz�t�s�k�rt, amit az rBGH eg�szs�gre val� hat�sainak nyilv�noss�gra t�r�s�ban fejtettek ki.

V�gsz�:
Rod Chiodini foglalta �ssze mindezt frapp�nsan: "Amit �szre kell, hogy vegy�nk az az a t�ny, hogy a gy�gy�szatban sok politika van. Nem azon m�lik valami is hogy tudod-e azt igazolni, hanem hogy a gy�gy�szati szakma el akarja-e azt fogadni, vagy sem."

A tej ments�g�re tal�n csak azt lehet mondani hogy a kazein kivonat�b�l erõs ragaszt�t lehet k�sz�teni.* A teh�ntejjel nem �rdemes haz�rd�rozni, minden kis mennyis�ge �rtalmas. Egy biztos, ezzel az inform�ci�val felfegyverkezve saj�t magunk d�nthetj�k el, hogy ki akarjuk-e tenni magunkat ennek a sorozat vesz�lynek, vagy sem. �n m�r d�nt�ttem, most �n�n van a sor.

* E sorok �r�sa �ta �rtes�ltem egy m�sik hasznos, tejbõl is kivonhat� sz�rmaz�kr�l, aminek a neve: laktoferrin. B�r a laktoferrines kutat�sok igen b�ztat�ak, de a tejfogyaszt�s rizik�i t�ls�gosan nagyok a benne levõ hasznos laktoferrinhez k�pest, �s ez ut�bbit ink�bb kivonat form�j�ban javaslom fogyaszt�sra, amit csak kis hõkezel�ssel, fagyaszt�s n�lk�l �ll�tottak elõ, serkentõszerek-, antibiotikumok n�lk�l �s legelõn nevelt tehenek sz�cstej�bõl kivonva, mert a teh�ntejben csak nagyon kis mennyis�g van.