Az immunrendszer zavarai az anyagcsere hib�ib�l fakadnak

Mit tud egy ember az immunrendszer m�k�d�s�r�l, �s annak zavarair�l?

Az immunrendszernek ATP-re, vagyis energi�ra van sz�ks�ge (oxig�nre) ahhoz, hogy enzimeket termeljen a sejteken bel�li fert�z�sek lek�zd�s�re.  �n fel tudn� sorolni az enzimek neveit, egykori tanulm�nyai alapj�n? Mivel, k�l�n�sk�ppen, ezzel nem igen t�r�dt�nk, mert nem is volt arra sz�ks�g�nk, legal�bbis ezt gondoltuk, �gy mindig helyett�nk valaki m�s oldotta meg, ehhez kapcsol�d� probl�m�inkat, mint p�ld�ul a betegs�gekhez igazod�an az orvos. Pedig ahhoz, hogy elker�lj�nk egy betegs�get, nem felt�tlen�l mindig kell orvos, vagy k�rh�zi kezel�s.

M�gis arra gondolva, hogy az eg�szs�ggel kapcsolatos probl�m�inkhoz kacsolhat� ismeretek, tal�n m�gis seg�teni tudnak.

Ha egy kicsivel behat�bban tanulm�nyozn�nk a sejtek v�dekez� enzimjeinek szerep�t, jobban t�mogathatn�nk az immunrendszert. Ezek az enzimek, amelyek a test�nkh�z tartoznak, �sv�nyf�gg�ek, �s ez a f�gg�s�g az �sszek�t� l�ncszem minden betegs�g �gy a r�kos folyamat �s az �sv�nyianyag-hi�ny k�z�tt. A f�ldben termett z�lds�gf�l�kben m�r hi�nyosan van jelen, vagy a f�ldb�l teljesen hi�nyoznak ezek a nyomelemek.

Az immunsejtekr�l:

Ezek a sejtek a csontvel�n bel�l termel�dnek, �s az �r- valamint az immunrendszer sz�ll�tja azokat. Minden egyes ilyen sejtnek van neve, de azokr�l a kulcsfontoss�g� enzimekr�l nem esik sz�, melyek a sejtekben termel�dnek, hogy megv�dje a sejtjeinket az idegen enzimek t�mad�sait�l.

A t�pl�lkoz�sunkt�l nagym�rt�kben f�gg, hogy milyen immunrendszert �p�t�nk fel magunknak. Nagyon f�gg att�l, hogy mennyire szennyezz�k be test�nket. Ha v�rcsoportunk szerint v�logatjuk �ssze t�pl�l�kainkat, nagym�rt�kben igaz�tjuk azokat sejtjeink ig�ny�hez, akkor nagy l�p�st tett�nk eg�szs�g�nk meg�rz�se �rdek�ben.

Ha nem �gy tesz�nk, akkor amm�nia-toxicit�st okozhatunk magunknak, lehet, hogy nem azonnal �szlelj�k, de ez biztosan be fog k�vetkezni, amely eg�szs�g�nkben s�lyos k�rok okoz�s�val j�r. Az amm�niam�rgez�s le�ll�tja az ATP termel�st, megb�n�tja az immunrendszer m�k�d�s�t, �s lehet�v� teszi a mikrob�k burj�nz�s�t. Sz�mos idegi eredet�, �gynevezett autoimmun betegs�g oka is, val�j�ban az amm�nia toxicit�s.

Vizsg�ljuk meg k�zelebbr�l, milyen hat�ssal van szervezet�nkre az amm�nia.

Az amm�nia szerkezete k�z�ns�ges g�z (k�plete NH3) egy nitrog�n-�s h�rom hidrog�natomb�l �ll. Az amm�nia k�nnyen old�dik a v�zben, amm�niumot (NH4) hozva l�tre. A v�z �s az amm�nia, k�t hasonl� anyag. Az amm�nia fizikai szerkezete �s k�miai sokoldal�s�ga megegyezik a v�z�vel, az amm�nia azonban reakt�vabb. Az amm�nium k�pes hidrog�n felv�tel�re �l� idegsz�vetb�l, valamint az enzimfunkci� megzavar�s�ra. Ez�rt lehet az amm�nium annyi h�ztart�si tiszt�t�szer �sszetev�je, �s ez�rt olyan k�ros az emberre.

Ha az amm�nia felhalmoz�dik az �l� szervezetben, akkor elpuszt�tja az enzimeket, megt�madja az idegeket, �s �gy elfoglalja a v�z hely�t. Az amm�nia gyakorlatilag megsz�nteti az �letet, j�llehet � maga is az �let egy mell�kterm�ke. A halak kopolty�kon kereszt�l v�lasztj�k ki az amm�ni�t.

2.

Ha az amm�nia szintje t�l magasra emelkedik az akv�rium v�z�ben, a halak elpusztuln�nak amm�nia  m�rgez�sben. A r�kbetegek t�netei k�z�tt gyakran szerepelnek az amm�nia-toxicit�s t�netei, p�ld�ul a zavarodotts�g �s a letargia. Az elm�let mely szerint az amm�nia-toxicit�s az ATP termel�s cs�kkent�s�vel szellemi kimer�lts�get id�z el�, szint�n bizony�t�st nyert. Az amm�nia sz�mos nitrog�n tartalm� vegy�let k�z�ns�ges metabolitja, mely a bioszint�zisben nitrog�nforr�sk�nt vesz r�szt. A t�l magas amm�niaszint azonban rendk�v�l toxikus. Val�sz�n�leg az agy a leg�rz�kenyebb a nagy mennyis�g� amm�ni�ra. A v�rcsoport szerinti �trend az�rt is fontos, mert azok term�kek sejtjeinkhez igazodnak, �s a fogyaszt�suk m�rt�k�t, csak a sz�ks�ges �s indokolt mennyis�gben fogyasszuk.

A vastagb�l tekint�lyes mennyis�g� amm�nia forr�sa, feltehet�leg a nitrog�ntartalm�, v�r�s h�s fogyaszt�sa v�gett, mivel a boml�sa �ltal el�g sok t�rol�dik szervezet�nkben, beleinkben, f�leg akkor, ha nem az ig�ny�nk szerint fogyasztjuk azokat a sz�ks�ges, �s el�gs�ges m�rt�kben, hanem �gy, ami bel�nk f�r. Egy 70 kg-os embernek a napi �llati feh�rje ig�nye nem t�bb,  mint 5,6 dkg.

Az a mennyis�g� amm�nia felsz�v�dik a kapukering�sbe (m�jhoz halad� f� v�n�ba ker�l), de norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt a m�j �ltal hamar kiker�l a v�rb�l. M�jbetegs�g eset�n ez a m�jfunkci� gyeng�bb lehet, ez esetben az amm�nia koncentr�ci� a perif�ri�s v�rb�l toxikus szintre emelkedik. az amm�nia m�rgez�s egyes betegekn�l val�sz�n�leg szerepet j�tszhat a hepatikus k�ma kialakul�s�ban. A „hepatikus k�ma” oka az amm�nia-toxicit�s, melyet az �tkez�si feh�rj�k b�lbakt�riumok �ltali boml�sa, valamint a b�ltraktusba �r�l� folyad�kokban l�v� karbamid id�z el�. ez az amm�nia k�zvetlen�l a m�jkapuerekbe sz�v�dik fel, a kapuv�n�s v�r a m�j art�ri�s v�r�vel keveredik, a m�j szerkezeti egys�gei szintj�n, a m�jlebenyk�kben. Az amm�nia-toxicit�s k�zvetlen�l hepaticus k�m�hoz (m�jk�m�hoz), vagy eszm�letveszt�shez vezethet, a v�rben fellelhet� toxinok miatt.

A m�jk�ma �s a r�k �sszef�gg�sbe hozhat� a rossz m�jfunkci�val, mivel a m�rgekkel teli m�j nem k�pes el�g gyorsan lebontani az amm�ni�t, hogy m�g id�ben elej�t vegye az amm�nia-toxicit�snak.

A megfelel� feh�rj�kkel �s �sv�nyokkal kieg�sz�tett, kiegyens�lyozott �trend fontoss�g�t nem lehet el�gg� hangs�lyozni.

Ha meggondoljuk, hogy a v�rfeh�rj�k jelent�s amm�niaforr�sok lehetnek, amennyiben a szervezetben b�rhol erjed�s zajlik. Ezen fel�l a v�r�ramban l�v� parazitikus l�rv�k szint�n potenci�lis amm�nia-toxicit�s forr�sok. Ez az oka annak, hogy a r�k a vezet�kekbe �s t�rol�ed�nyekbe, vagy porc-�s csontt�r�sekbe foly� bels� v�rz�sb�l indul ki.

Milyen �sszef�gg�st l�tunk a v�r�ramban l�v� l�rv�k �s parazit�k �s a r�k k�z�tt?

Ha a t�pl�lkoz�sunkb�l olyan mennyis�g� amm�nia t�bblet ker�l a szervezet�nkbe, ami m�rgez�, akkor a szervezet cinkk�szlete kimer�l, az immunrendszer legyeng�l.

A cink a v�dekez� enzimek sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen �sv�nyi anyagok egyike. Amikor a parazit�knak siker�l kiker�lni�k az �rrendszerb�l, bels� v�rz�st okozhatnak, melynek sor�n a v�r a t�rol�ed�nyekbe �s vezet�kekbe folyik, de akkor is, ha  megs�r�l a sz�vet.