Ha 120-140 �vig akarunk �lni, akkor:

-              ker�lni kell a vesz�lyeket: -              doh�nyz�s, szeszesital fogyaszt�s, cs�csforgalomban rohang�lunk az �ttesten.

-              azt kell tenni, ami hasznos:-             sz�ks�g�nk van 90 t�pl�l�k-kieg�sz�t�re, ebb�l:

                                                                              60 �sv�ny, 16 vitamin, 12 alapvet� aminosav, 3 alapvet� zs�rsav.

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Akit�l sz�rmaznak az inform�ci�k: Dr. Joel D. Wallach orvos, �llatorvos �s emberorvos is. Amerik�ban n�pszer� ovos.

• felboncolt: 14500 �llatot �s 3000 embert.

Inform�ci�k a betegs�gek okair�l:

1. A gyomorfek�ly: sert�sekn�l a gyomorfek�lyt egy bakt�rium okozza. L�tezik egy bizmar nev� �sv�nyi anyag, amelynek a seg�ts�g�vel a gyomorfek�ly a sert�sekn�l m�t�t n�lk�l is gy�gy�that�. Egy�b �sv�nyok �s tetraciklin seg�ts�g�vel. A bizmar r�zsasz�n� folyad�k, Amerik�ban, gy�gyszert�rba 2 doll�rba ker�l.

2. A leggyakoribb hal�los betegs�g a r�k.

1993-ban a Bostoni onkol�giai int�zetben egy r�kellenes di�t�t dolgoztak ki. A kutat�sok K�n�ban folytak, mivel a k�nai Hinaj tartom�nyban regisztr�lt�k a legmagasabb megbeteged�si szintet.

�t �ven �t 29000 embert vizsg�ltak. A betegek k�tszer akkora adag vitamint �s �sv�nyi anyagot kaptak, mint amennyit az amerikaiak eset�ben javasoltak. Vagyis ha a javasolt napi C-vitamin mennyis�g 60 mg, akkor a betegek 120 mg-ot kaptak.

Alan Paul, amerikai orvos azt mondta, hogy ha el akarjuk ker�lni a r�kos megbeteged�seket, akkor naponta 10000 mg C-vitamint kell szedn�nk.

Teh�t: teljesen norm�lis dolog, ha dupla adag C-vitamint �s A-vitamint szed�nk, semmi baj nem lesz bel�le. Ezenk�v�l sz�ks�g van m�g cink, riboflavin, molibd�n, stb. bevitel�re is. Van m�g egy k�l�n�sen hasznos anyagcsoport: az E-vitamin, a b�ta-karotin �s a szel�n.

3. �z�letgyullad�s:

1993. szeptember�t�l a Harvard �s Bostoni Egyetem eg�szs�g�gyi kutat�int�zeteinek k�rh�zaiban csirkeproteinnel kezelt�k azokat a betegeket, akiknek �z�letgyullad�s k�vetkezt�ben meg voltak dagadva az �z�leteik. Olyan betegeket v�lasztottak ki, akiknek �llapot�t gy�gyszeres kezel�ssel nem siker�lt jav�tani. 29 beteg hajland� volt egy k�s�rletre.

 A k�vetkez� kezel�st kapt�k:

 Minden reggel egy p�pos kan�l apr�tott csirkeporc, narancsl�ben elkeverve. 10 nap ut�n minden f�jdalom �s gyullad�s elm�lt, 30 m�lva a betegek m�r megengedhett�k maguknak az �z�leteik �vatos haszn�lat�t, 90 nap eltlt�vel teljesen helyre�lltak az �z�letek funkci�i.

4. Haj, k�r�m er�s�t�se:

Noxigelon nev� szer. F� �sszetev�je a marhaporc, amely j�l fogja er�s�teni az �n�k porcait �s csontjait. Ha naponta bevesznek f�l te�skan�llal narancsl�ben keverve, r�ad�sul kolloid�sv�nyokat is szednek, elm�lik az �z�letgyullad�s.

5. Alzheimer-k�rr�l:

Az E-vitamin lass�tja a mem�riaveszt�st. A h�zi orvosok, az �llatorvosokt�l 50 �vvel maradtak le.

6. Vesek�:

Az orvos legel�sz�r azokt�l az �telekt�l tilt el, amiben kalcium van. Szent�l hittek abban, hogy a vesek� az �telben tal�lhat� kalciumb�l k�pz�dik.

Val�j�ban a vesek� a saj�t csontjainkb�l k�pz�dik. Amikor kalciumhi�ny van, akkor jelennek meg a vesek�vek. M�r ezer �ve tudj�k az emberek, hogy a h�zi�llatokn�l a vesek� megel�z�s�hez t�bb kalciumot, magn�ziumot �s b�rt kell adni nekik. De a marh�k, birk�k �s kecsk�k anat�mi�ja olyan, hogy ha megjelennek n�luk a vesek�vek, akkor egyszer�en kim�lnak. Ha az emberben jelenik meg a vesek�, akkor csak sajn�lja, hogy nem tud meghalni, akkora f�jdalmat �rez.

A kalcium cs�kkenti a vesek� megjelen�s�nek kock�zat�t.

Azok az orvosok, akik 58 �vet �lnek, bizonygatj�k, hogyan kell �lni, tilos a s�, a koffein, a vaj, ink�bb a margarint kell enn�nk, 58 �vesen meghalnak; ek�zben azok, akik 120-140 �vig �lnek, egy cs�sze te�ba beletesznek egy darabka s�t is. M�r pedig �k naponta 40 cs�sz�vel is megisznak, vajjal f�znek �s 120 �vig �lnek.