A paleolit t�pl�lkoz�s �s a v�rcsoportos t�pl�lkoz�s k�z�tti k�l�nbs�g.

Mi�rt kell  megvonni a k�l�nbs�get a paleolit t�pl�lkoz�s �s a v�rcsoport�seink t�pl�lkoz�s�r�l? Az�rt, hogy v�laszt kapjunk a szakaszosan kialakul� v�rcsoport�seink term�szethez igazod� �let�r�l, alkalmazkod�s�t a k�r�lm�nyekhez mind sz�ks�gletei, mind ig�nyei alapj�n. Mindenk�ppen a k�pzelet�nkben kell magunk el� vet�teni az �semberr�l azt a k�pet, amelyet a saj�t kor�ban meg�lhetett, azt hogyan, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt tehette!

Hogyan tudjuk elk�pzelni azokat a mindennapokat, amelyeket azzal t�lt�tt el, hogy megszerezze a saj�t �s ut�djai t�pl�l�kait, valamint a k�z�ss�g�t is. Azt hiszem, hogy ebb�l azt is �rz�kelhetj�k, hogy nem minden gy�k�r, f�, vagy a fak�reg egys�gesen volt eg�szs�ges minden ember sz�m�ra. Szinte minden alkalommal, amit a saj�t �lelmiszerek�nt mag�hoz vett, tulajdonk�ppen a saj�t eledel�vel is ismerkedett, tesztelt, m�g akkor is, ha az teljesen �j volt sz�m�ra, de esetleg az lesz majd a v�glegesen j�, �s a t�nyleges val�di, sejtjeihez igazod� t�pl�l�ka. �ppen ez�rt val�sz�n�s�thet� az, hogy az �ltala fogyasztott magok, bogy�k fak�rgek, gy�kerek, rovarok alkalmank�nt lem�rgezt�k, fert�zt�k, hal�lukat okozt�k, vagy eg�szs�g�ket n�velt�k. Ha most visszagondolunk �seink t�pl�lkoz�s�ra, akkor mondhatjuk azt is, hogy a mi eledel�nket is v�rcsoportjuk szerint tesztelt�k, ami a mai napig is m�k�dik az anyagcser�nkben, immunrendszer�nkben.

Az �gynevezett (Paleolit) t�pl�lkoz�s a nev�ben, jelleg�ben �si. Sajnos, ez is �gy lett ismert, mint az egyemberes t�pl�lkoz�s �s ezen bel�l szab korl�tokat. Amit a jelen ismeretek alapj�n a Paleolitr�l tudni v�l�nk, elt�r a v�rcsoport �seink t�pl�lkoz�s�t�l, nem adja meg a v�rcsoportok szerinti t�pl�lkoz�si ig�nyt, sz�ks�gletet, �s mint ilyen, t�bb t�panyagt�l fosztja meg a szervezetet. Hossz�t�von nem m�k�dhet j�l. Mi�rt? Az�rt, mert minden egyes k�l�nb�z� v�rcsoport� ember a v�r�ben hordozza a sz�ks�ges biok�miai ig�nyt, a lek�dolt t�pl�l�kokat, test-saj�t enzimeket, de ha nem azokat kapja meg, ami a saj�tja, akkor az �r�k�lt anyagokb�l hi�nyt szenved, vagy ha t�bbet kap olyat, ami nem az � v�rcsoportj�hoz tartoz� t�panyag, akkor pedig k�rt okoz.

Szeretn�m megeml�teni a v�rcsoportok kialakul�s�t. Ez t�bb ezer �v alatt j�tt l�tre, ha hissz�k, ha nem. V�gt�re is 1900-1902 k�z�tt ismerte fel Dr. Karl Landsteiner osztr�k sz�rmaz�s� amerikai orvos.

A v�rcsoportok k�miai szerkeze, amelyek a „0” v�rcsoport eset�n csak a fuk�z nev� cukor kapcsol�dik. A v�rcsoport korai felfedez�je az�rt nevezte el „0”-nak, mert nincs val�di „antig�n”.

Akkor hogyan jellemezhet�ek a v�rcsoportok?

„0” v�rcsoport= Fuk�z cukor

„A” v�rcsoport= Fuk�z cukor+N-acetil-galakt�z-amin kapcsol�dik hozz�

„B” –v�rcsoport= , Fuk�z cukor+D-galakt�z kapcsol�dik hozz�.

„AB” v�rcsoport=Fuk�z cukor+N-acetil-galaktozamin �s D-galakt�z kapcsol�dik hozz�.

V�rcsoport-antig�n�nk nem saj�tnak tekinti a t�bbi v�rcsoportot, olyannyira, hogy genetikai programunk r�sze a rendk�v�l hat�kony antitest-termel�s minden m�s v�rcsoport� v�r ellen, illetve az idegen v�rcsoport-antig�neket hordoz� �telek �s mikroorganizmusok ellen.